UVB-fényterápia

4.08510638298 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 4.09 (47 Votes)

UVB-fényterápia

UVB-fényterápia

A 311 nm-es UVB-fényterápia nagy elonye, hogy semmilyen súlyos mellékhatással nem jár, nem károsítja a belso szerveket, s a bortünetek csökkentésével, illetve a teljes tünetmenetesítéssel eredményesen hozzájárul a betegek fizikai és pszichés megterhelésének a csökkentéséhez. Az esetek 80 százalékában hatásos. A keskenysávú UVB-fénnyel történo kezelés elonye másokkal szemben a terápiás effektus javulása és a mellékhatások csökkenése.

Az UVB-fénnyel kezelt borbetegségek ma még nem gyógyíthatók, csak tünetmentesíthetok: a bortünetek csökkennek vagy teljesen megszunnek, azonban újból megjelenhetnek változó intenzitással. Fenntartó kezeléseket ajánlunk a tünetmentesíto kúra befejeztével, hogy a bortünetek ne újuljanak ki.

Az egészségügyi szoláriummal történo kezelés amellett, hogy biztonságos és rendkívül hatékony, kényelmes is, hiszen idotartama rövid, mindössze 10 másodperc és 8 perc között van. Mindez lehetové teszi, hogy a betegek várakozás nélkül kerüljenek sorra. Az elso vizsgálat során borgyógyász szakorvos határozza meg a besugárzások idotartamát és ütemezését, illetve a késobbiekben ellenorzi a kezelés eredményességét.

Kezelés menete
 
Az UVB-sugarakhoz a bor fokozatosan szokik hozzá, ezért a kezelések idotartamát lassan növeljük. A kívánt tünetmentes állapot eléréséhez szükséges kezelések száma a UVB szoláriumbor típusától, és annak az UVB-fényre való reagálásától is függ.
Az eddigi tapasztalatok szerint a pikkelysömör és ekcéma bortüneteinek javulásához heti háromszori, általában 20 (folyamatos) kezelésre van szükség. Vitiligó esetében átlagosan 30 folyamatos kezelés szükséges ahhoz, hogy az újrapigmentálódás beinduljon. Ettol eltéro ritmus nem ad kielégíto eredményt.
Amennyiben egy kezelést elmulaszt, akkor a következo kezelési idotartam nem növelheto. Ha egynél több kezelést mulaszt el, akkor indokolt esetben a legrövidebb idotartamú kezeléshez kell visszatérni. A kezelés elhúzódása, hosszabb-rövidebb idore történo megszakítása az eredményességet csökkentheti. A kezelést követoen – egyéni érzékenységtol függoen – 4-8 órán belül borpirosodás keletkezhet a borén. Ezek a tünetek néha még maximum 24 óráig fennállhatnak. A kezelések között célszeru puhító krémet használni pikkelysömör esetében. Kérésére szakorvosunk javaslatot ad. A férfiak nemzoképességére a kezelés nincs hatással.
A keskenysávú, 311 nm-es UVB-fénykezeléshez kapcsolódó kutatások vizsgálták a több évtizeden keresztül kezelt betegek körében a daganatos megbetegedések gyakoriságát, s megállapították, hogy a nem kezelt lakossághoz viszonyított megbetegedési arány ugyanakkora, tehát nem magasabb!
A következok a National Psoriasis Foundation of America lapján olvashatók: „Az UVB ismert karcinogén (rákkelto anyag) az emberekre nézve. Nincs azonban közvetlen bizonyíték arra, hogy a pikkelysömör UVB-fénnyel történo kezelése növelné a borrák kockázatát. Fontos azonban a borgyógyász felügyelete.”

Az American Academy of Dermatology honlapján közzétett kutatások alapján megállapították: „A borrák kockázata nem nagyobb e kezelések eredményeképpen, mint például a napfény hatására.”

Pikkelysömör

Mi a pszoriázis (pikkelysömör)?

A pikkelysömör ún. immunmediált, genetikai betegség, mely a borön és/vagy ízületeken nyilvánul meg. A lakosság kb. 3%-át érinti. A pikkelysömör akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a borsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges borsejtek a bor felszínén vörös, pikkelyszeru, hámló és gyulladt kiütéseket hoznak létre (többnyire egy-egy jellegzetes területen - fejbor, testhajlatok, könyök, térd, körmök - jelennek meg), amelyek viszkethetnek, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek. Leggyakoribb típusa az ún. plakkos pszoriázis, amelyben „lézióknak” nevezett foltokban gyulladásba kerül a bor, és ezüstös fehér pikkelyek fedik. A pikkelysömör korlátozódhat mindössze néhány lézióra, de közepesen nagy, vagy akár hatalmas kiterjedésu borfelületekre is kiterjedhet. A pszoriázis súlyossága emberrol emberre változhat; a legtöbb embernél azonban enyhe.

Fertozo a pikkelysömör?

Nem, a pikkelysömör nem fertozo. Nem lehet "elkapni”, sem "továbbadni”. Lehet, hogy a pikkelysömör léziói nem valami szépek, de nem fertozoek, és nem számítanak nyílt sebnek. A pikkelysömörös ember nem jelent fenyegetést mások egészségére és biztonságára nézve.

Hogyan diagnosztizálják a pikkelysömört?

A pszoriázis diagnosztizálásához nem áll rendelkezésre speciális vérvizsgálat vagy diagnosztikai eszköz. Az orvos vagy egészségügyi szolgáltató rendszerint megvizsgálja az érintett bort, és megállapítja, hogy pikkelysömör okozza-e az elváltozást. Ritkább esetben az orvos mikroszkóppal vizsgál meg egy darab bort (biopszia).

Gyógyítható a pikkelysömör?

Gyógymódja nincsen, de különféle kezelésekkel – ezek lehetnek helyi (borön alkalmazott) és szisztémás (a szervezet egészében ható) kezelések egyaránt – átmenetileg tünetmentessé teheto a szervezet. Az UVB-fényterápiával a bortünetek teljesen vagy részlegesen eltüntethetok, azonban újból megjelenhetnek változó intenzitással. Ezért fenntartó kezeléseket ajánlunk a tünetmentesíto kúra befejeztével, hogy a bortünetek ne újuljanak ki. Gyakran többféle kezelést is ki kell próbálni, mire kiderül, hogy adott betegnél melyik válik be.

Az összes pikkelysömör-megbetegedés egyforma?

Nem, a pikkelysömörnek számos formája létezik. A leggyakoribb a plakkos pszoriázis. A pikkelysömör lehet enyhe, középsúlyos, nagyon súlyos, de akár munkaképtelenné is tehet.
  • Foltos (plakkos) pikkelysömör (az esetek 75-80%-a): Ezt a fajtát kiálló, megvastagodott vörös borterületek jellemzik, amelyeket ezüstfehér hámló réteg borít. Leggyakrabban a térden, a könyökön, a fejborön, a fülek mögött, a keresztcsonton, a köldökön, a farpofák között és a nemi szervek tájékán jelenik meg.
  • Pöttyös (guttate) pikkelysömör (az esetek 15-20%-a): Apró, változó átméroju pontszeru pikkelyekbol álló kiütések jellemzik, amelyek nagy része a törzsön és néha az arcon található.
  • Pusztuláris, göbös pikkelysömör (az esetek 2%-a): Általában idosebb betegeknél fordul elo. Új betegségként, vagy a plakkos pikkelysömör kiújulásaként jelenik meg. Jellemzoje az elsosorban a kézfejen és a talpon megvörösödött bor, nedvedzo léziók és intenzív pikkelyképzodés.
  • Eritrodermás pikkelysömör (az esetek 1-2%-a): Ezt a típust gyulladt kiütések jellemzik, amelyek a testfelület nagy részének, vagy akár az egész testfelületnek a vörösödésével járnak együtt, s fokozott hámlás jellemzi.
  • Inverz pikkelysömör: Általában testhajlatokban, ráncokban (pl. a hónaljban, az ágyékban, súlyosan elhízott személyek borhajlataiban) fordul elo. A kiütések általában simák és vörösek, de nem hámlanak.
  • A fejbor pikkelysömöre (a pikkelysömöresetek 50 %-a): Ez plakk típusú pikkelysömör.

Érintheti a pikkelysömör a test minden részét?

A pszoriázis leggyakrabban a hajas fejborön, a térden, a könyökön és a törzsön jelenik meg, de kialakulhat bárhol, beleértve a körmöket, a tenyeret, a talpat, a nemi szerveket és az arcot (de ez ritka). A léziók gyakran szimmetrikusan jelennek meg, ami azt jelenti, hogy a test jobb és baloldalán ugyanazon a helyen.

Bármely életkorban elofordulhat a pikkelysömör?

A pszoriázis leggyakrabban 15-35 éves korosztálynál jelentkezik, de bármely életkorban kialakulhat. A pikkelysömörben szenvedok mintegy 10-15%-ánál alakul ki 10 éves kor elott. Olykor csecsemoknél is elofordul, de ez ritka.

Mi váltja ki a pikkelysömör megjelenését?

Kiváltó ok lehet az érzelmi stressz, a bor sérülése, bizonyos típusú fertozések és bizonyos gyógyszerekre adott reakció. A stressz lehet a pikkelysömör elso fellángolásának oka, de a már kialakult pikkelysömört is súlyosbíthatja. A pikkelysömör kiváltódhat a bor sérült vagy traumatizálódott területein is. Ez az ún. Köbner-jelenség. Oltás, leégés és horzsolás/karmolás egyaránt kiválthatja a Köbner-reakciót. A Köbner-reakció kezelheto, ha kello idoben elkezdjük. Bizonyos gyógyszerektol, például maláriaellenes szerektol, a lítiumtól és bizonyos béta-blokkolóktól szintén fellángolhat a pikkelysömör. Egyéb kiváltó ok lehet az idojárás, az étrend és az allergiák. A kiváltó okok emberrol emberre változnak, ezért ugyanaz az ok, ami az egyik embernél a pikkelysömör fellángolását okozza, semmilyen reakciót nem fog eloidézni egy másiknál.

Befolyásolja majd a pikkelysömör az életmódomat vagy életminoségemet?

A pikkelysömörben szenvedok javarészben normális életet élhetnek. A betegség miatt néhány betegnél alacsony önbecsülés tapasztalható. A pikkelysömört a nyilvánosság gyakran félreértelmezi, s ez megnehezíti a társadalmi érintkezést. Mindezek érzelmi reakciókban nyilvánulhatnak meg, mint például szorongás, düh, szégyenkezés és depresszió. Attól függoen, hogy látható helyen vannak-e a bortünetek, befolyásolhatja a pikkelysömörben szenvedo beteg által végezheto munka típusát.

Vitiligo

Mi az a vitiligo (borpigmenthiány)?

A vitiligóban szenvedoknél különbözo méretu fehér foltok alakulnak ki a borön, amelyek több helyen is megjelenhetnek. A foltok megjelenése a pigmentsejtek, vagy ún. melanociták pusztulásával függ össze, mert ilyenkor többé nem termelodik a melanin nevu pigment. Normális esetben a melanociták mindenhol jelen vannak a borben, a szortüszokben, a szájban, a szemben, sot a központi idegrendszer bizonyos helyein is. Vitiligo esetén a pigmentsejtek e területek bármelyikérol eltunhetnek. A pigmentvesztés leggyakrabban az alábbi területeket érinti:
  • exponált területek: kézfej, arc, mellkas felso területe (dekoltázs),
  • testnyílások körül: szemek, orrnyílások, száj, mellbimbók, köldök, nemi szervek,
  • testhajlatokban: hónalj, lágyék,
  • sérülések helyén: vágások, horzsolások/karmolások, égések,
  • haj: korai oszülés a hajat, szakállat és egyéb szorzetet érintoen,
  • a festékes anyajegyet közvetlenül körülvevo területeken,
  • szem érhártyája.

Kinél alakul ki vitiligó?

A vitiligó legalább a népesség 1%-át érinti. Az ebben a borbetegségben szenvedok körülbelül fele tapasztal bizonyos fokú pigmentvesztést 20 éves kora elott, és a vitiligóban szenvedo összes beteg mintegy harmada számol be arról, hogy a családban másnak is van ilyen borproblémája. Habár a vitiligóban szenvedok többsége jó általános egészségnek örvend, esetükben magasabb az alábbiak kockázata:

  • hipertireózis vagy hipotireózis (pajzsmirigy túlmuködése vagy pajzsmirigy alulmuködése),
  • vészes vérszegénység (B12 vitamin hiánya),
  • Addison-kór (csökkent mellékvese-funkció),
  • foltos kopaszodás (hajhullás foltokban),
  • és/vagy uveitisz (szemgyulladás).

Mi határozza meg a bor színét?

A bor, a haj és a szem színét normális esetben a melanin határozza meg. Ezt a festékanyagot (pigmentet) a melanocitáknak nevezett sejtek termelik. Ha a melanociták nem tudnak melanint termelni, vagy ha a számuk csökken, kivilágosodik a bor, vagy teljesen fehér lesz, mint például vitiligo esetén.

Hogyan alakul ki a vitiligó?

A vitiligó kialakulása és a pigmentvesztés súlyossága betegenként eltér. A világos boru emberek általában nyáron észlelik a pigmentvesztést, mert ilyenkor válik feltunové a vitiligó miatti fehér bor és a napbarnított bor különbsége. A sötétboru emberek a vitiligo kezdetét bármikor észlelhetik. Súlyosabb esetekben a pigmentvesztés a teljes testfelületet érintheti. Megjósolhatatlan, hogy mennyi lesz a pigmentvesztés az adott embernél. Betegség és stressz fokozhatja a tüneteket. A pigmentvesztés mértéke még az egyes vitiligó foltokon belül is eltérhet, és akár az is elofordulhat, hogy egy depigmentált borterületet rendellenesen sötét karima határol a borön.

Szegmentális vitiligó

Bizonyos emberek testén a vitiligó mindössze egy, vagy csak néhány területre korlátozódik. Ezt nevezzük szegmentális vitiligónak. Elofordul, hogy bizonyos emberek egyszerre szenvednek szegmentális és generalizált (általános) vitiligóban.

Generalizált vitiligó

A legtöbb ember azt tapasztalja, hogy a vitiligó általános kialakulású, leggyakrabban kétoldali, ami azt jelenti, hogy ha egy vitiligó folt megjelenik az egyik könyökön, akkor gyakran megjelenik a másikon is, nagyjából egyidejuleg.

Mi a leukoderma?

A leukoderma kifejezés a fehér bor általános megnevezésére szolgál. Egy súlyosabb trauma, például égés elpusztíthatja a pigmentsejteket, és ez leukodermát okozhat. A vitiligó mindössze a leukoderma egyik változata.

Gyógyítható a vitiligó?

A korrekt válasz erre a kérdésre jelenleg az, hogy nem. A vitiligót valószínuleg többféle, specifikus módon egymásra ható tényezo okozza. Kutatásokkal sikerült jobban megismerni a vitiligó fizikális és pszichoszociális aspektusait, de a betegség oka és gyógymódja ismeretlen. A vitiligó ma tünetmentesítheto.

A vitiligó kezelése

A vitiligó nem gyógyítható, csak tünetmentesítheto: a bortünetek teljesen vagy részlegesen eltüntethetok, azonban újból megjelenhetnek válltozó intenzitással. Ezért fenntartó kezeléseket ajánlunk a tünetmentesíto kúra befejeztével, hogy a bortünetek ne újuljanak ki.
A bor bizonyos részein pigmenthiányos, éles kontúrú, fehér foltok alakulnak ki a melanociták (festéktermelo sejtek) hiánya miatt, vagy mert azok nem termelnek pigmentet. A beteg borfelületnek semmiféle védekezoképessége nincs a fénnyel szemben, így enyhe napsütés hatására is begyulladhat, felhólyagosodhat. Az UVB-fényterápia hatására a fehér foltok területén apró pigmentszigetek kezdenek kialakulni, s az esetek kétharmadában több, mint 75%-os a repigmentáció. Kéz- és lábfej esetében sajnos ritkán tapasztalható 25-30%-nál nagyobb repigmentáció.

A vitiligós betegek közel harmadában a betegnek vagy családtagjainak autoimmun betegsége is van, amely leggyakrabban a pajzsmirigyet érinti (pl. Basedow-kór vagy Hashimoto thyreoiditis). Ezért ajánlott a vitiligós betegek számára egy laborvizsgálat (vérvétel), amely kimutatja a jelenlévo autoantitesteket, és a pajzsmirigy funkcióit is ellenorzi, így a betegség idoben felfedezheto és kezelheto. A teszt díja: 14 000 Ft, az összeg a vizsgálati díjat nem tartalmazza.

 

Ekcéma

Ekcéma

Az ekcéma (atópiás dermatitisz) a bor krónikus, gyulladásos, az immunmuködés egyensúlyának zavara miatt kialakuló betegsége.
Jellemzo tünetei a száraz, erosen viszketo bor, amely a folytonos dörzsölés és vakarás miatt megvastagszik, a ráncok mentén és a borhajlatokban kisebesedik; a végtagokon a leggyakoribb. Rendszerint hullámokban jelentkezik: a beteg borfelület állapota egy idore jelentosen javul, majd idonként kiújul és fellángol az atópiás borgyulladás. A környezeti hatások (például a szappanok, a házi por, illetve a házipor-atka ürüléke, táplálékkal bevitt vagy a légutakon keresztül bekerülo allergének, mosószerek) befolyásolhatják az ekcéma kialakulásának valószínuségét, csakúgy, mint a betegség idonkénti fellángolását.
Az atópiás dermatitiszt azonban nemcsak külso hatás válthatja ki, hiszen ugyanaz a vegyi anyag nem okoz mindenkiben tüneteket, hanem a beteg szervezetétol, sot, pszichés állapotától is függ, hogy kialakul-e az ekcéma (hajlam). Például állandó stressz hatásának kitéve romlik a szervezet ellenállóképessége.
Az ekcéma tünetmentesítheto: a bortünetek csökkenek vagy teljesen eltunnek, azonban újból megjelenhetnek válltozó intenzitással. Ezért fenntartó kezeléseket ajánlunk a tünetmentesíto kúra befejeztével, hogy a bortünetek ne újuljanak ki.
Az ekcéma az egyik leggyakoribb borbetegség, a világ népességének 10 %-a szenved valamilyen fajtájában. Az egyes anyagok irritáció (toxikus irritatív dermatitisz) vagy allergiás reakció (allergiás kontakt dermatitisz) révén okozhatnak borgyulladást.
  • Toxikus irritatív dermatitisz esetén valamilyen irritatív anyag a borön akut gyulladást hoz létre (kémiai anyagok, kozmetikumok): a bor élénkvörös, meleg tapintatú lesz, feszül, felszíne fényes. A nagyfokú gyulladás következtében hólyagok, nedvezés alakul ki, hámlás jelentkezik, égo, viszketo érzés kíséretében.
  • Az allergiás reakció esetében egy bizonyos anyaggal való érintkezés (néha esetleg az elso néhány érintkezés) még nem hoz létre reakciót, a következo alkalommal azonban már 4-24 órán belül viszketést és borgyulladást okozhat. A tünetek súlyossága változó, az enyhe borpírtól a hólyagképzodéssel járó duzzanatig terjedhet. Eloször csak azon a helyen jelentkezik, ahol a bor érintkezett az allergénnel, késobb a test más részeire is átterjedhet. A szervezet a már kialakult allergiát évekig “nem felejti el”.

Lichen ruber planus

Lichen ruber planus

A lichen ruber planus visszatéro, viszketo kiütés, vagy egy gyulladásos kiütéses terület a borön. Apró, elkülönült vörös vagy lila csomók (a szájban szürkés foltok) megjelenésével kezdodik, majd ezek összeolvadásával érdes felszínu, hámló plakkok jönnek létre. Nem ritka állapot, a lakosság 2 százaléka szenved tole, leggyakrabban középkorúaknál fordul elo. A betegek gyakrabban nok, mint férfiak.

Nem gyógyítható, csak tünetmentesítheto: a bortünetek teljesen vagy részlegesen eltüntethetok, azonban újból megjelenhetnek változó intenzitással. Ezért fenntartó kezeléseket ajánlunk a tünetmentesíto kúra befejeztével, hogy a bortünetek ne újuljanak ki. A betegség hirtelen és fokozatosan is kezdodhet.
 
A lichen ruber planus betegségnek a nyálkahártyán lévo tüneteit nem, csak a bortüneteket kezelhetjük uvb-fényterápiával!

A kialakulásának oka ismeretlen; külso vagy belso antigénnel szembeni immunválasz. Egyes gyógyszerek, vegyszerek vagy fertozo kórokozók (elsosorban arany, bizmut, arzén, kinin, kinidin, kvinakrin) a betegségre jellemzo tüneteket válthatnak ki. Maga az elváltozás nem fertozo. A betegek 20%-ában a tünetek visszatérnek. A kiütések csaknem mindig viszketnek, általában lilásvörös, sokszögletu, a környezetbol kiemelkedo, tömör tapintatú, oldalfényben jellegzetesen fénylo felszínu foltok. A vakarásnyomok helyén új elváltozások jelennek meg, s a tünetek elmúlását követoen olykor sötét elszínezodés marad vissza.
A kiütések rendszerint szimmetrikusan oszlanak meg a testen - leggyakrabban a törzsön, a csuklók belso felszínén, a lábszárakon, a hímvesszo makkján és a hüvelyben. A lichen ruber planus-ban szenvedok felében szájüregi fekélyek is kialalkulnak. A lábszárakon a kiütés különösen nagy, vastag és hámló lehet. A kiütések a fejborön olykor foltos kopaszsághoz vezethetnek.

A lichen ruber planus hatékonyan kezelheto szukspektrumú UVB-fénnyel. Jellemzoen a betegek 55 százaléka teljesen tünetmentesedik, másik 20 százaléka csak részben: a tünetek 75 százalékában.

Árak

UVB-fényterápiás kezelések

Szakorvosi vizsgálat díja: 15 000 Ft, amely egy ingyenes kezelést is tartalmaz a konzultációt követoen azonnal.
Kontrollvizsgálatok a fényterápiás kezeléssorozat ideje alatt: ingyenesek!

Kéz- vagy lábfej, vagy hajas fejbor kezelése:

1
10
Korlátlan 30 napon belül
20
30
Ára
1 800 Ft
17 100 Ft
-
36 000 Ft
54 000 Ft
Akciós ára visszavonásig
1 500 Ft
14 250 Ft
13 000 Ft
32 400 Ft
45 900 Ft

Kéz- és lábfej kezelése egyszerre:

1
10
Korlátlan 30 napon belül
20
30
Ára
3 000 Ft
28 500 Ft
-
60 000 Ft
90 000 Ft
Akciós ára visszavonásig
1 800 Ft
17 100 Ft
16 000 Ft
54 000 Ft
76 500 Ft
 
Teljes testkezelés
(szükség esetén a talp vagy hajas fejbor plusz kezelése térítésmentes!)
1
10
Korlátlan 30 napon belül
20
30
Ára
3 500 Ft
33 250 Ft
-
70 000 Ft
105 000 Ft
Akciós ára visszavonásig
2 500 Ft
23 750 Ft
23 000 Ft
63 000 Ft
89 250 Ft
 

Képek

Pikkelysömör, vitiligó kezelése UVB-fényterápiával


 
pikkelysömör kezelése
pikkelysömör kezelése
pszoriazis kezelése
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Képek - vitiligo (borpigmenthiány) kezelése UVB fényterápiával
 
 
vitiligo kezelése

vitiligo kezelése vitiligo kezelése Budapest

Akció

Akciók

Tájékozódjon az éppen aktuális ajánlatunkról, kedvezményes árú szolgáltatásainkról itt!
Please click for our special offers!