UVB-fényterápia
UVB-fényterápia
UVB-fényterápia
Az UVB-fénnyel kezelt borbetegségek ma még nem gyógyíthatók, csak tünetmentesíthetok: a bortünetek csökkennek vagy teljesen megszunnek, azonban újból megjelenhetnek változó intenzitással. Fenntartó kezeléseket ajánlunk a tünetmentesíto kúra befejeztével, hogy a bortünetek ne újuljanak ki.
Az egészségügyi szoláriummal történo kezelés amellett, hogy biztonságos és rendkívül hatékony, kényelmes is, hiszen idotartama rövid, mindössze 10 másodperc és 8 perc között van. Mindez lehetové teszi, hogy a betegek várakozás nélkül kerüljenek sorra. Az elso vizsgálat során borgyógyász szakorvos határozza meg a besugárzások idotartamát és ütemezését, illetve a késobbiekben ellenorzi a kezelés eredményességét.
Kezelés menete
A keskenysávú, 311 nm-es UVB-fénykezeléshez kapcsolódó kutatások vizsgálták a több évtizeden keresztül kezelt betegek körében a daganatos megbetegedések gyakoriságát, s megállapították, hogy a nem kezelt lakossághoz viszonyított megbetegedési arány ugyanakkora, tehát nem magasabb!
A következok a National Psoriasis Foundation of America lapján olvashatók: „Az UVB ismert karcinogén (rákkelto anyag) az emberekre nézve. Nincs azonban közvetlen bizonyíték arra, hogy a pikkelysömör UVB-fénnyel történo kezelése növelné a borrák kockázatát. Fontos azonban a borgyógyász felügyelete.”
Az American Academy of Dermatology honlapján közzétett kutatások alapján megállapították: „A borrák kockázata nem nagyobb e kezelések eredményeképpen, mint például a napfény hatására.”
Pikkelysömör
Mi a pszoriázis (pikkelysömör)?
Fertozo a pikkelysömör?
Hogyan diagnosztizálják a pikkelysömört?
Gyógyítható a pikkelysömör?
Az összes pikkelysömör-megbetegedés egyforma?
- Foltos (plakkos) pikkelysömör (az esetek 75-80%-a): Ezt a fajtát kiálló, megvastagodott vörös borterületek jellemzik, amelyeket ezüstfehér hámló réteg borít. Leggyakrabban a térden, a könyökön, a fejborön, a fülek mögött, a keresztcsonton, a köldökön, a farpofák között és a nemi szervek tájékán jelenik meg.
- Pöttyös (guttate) pikkelysömör (az esetek 15-20%-a): Apró, változó átméroju pontszeru pikkelyekbol álló kiütések jellemzik, amelyek nagy része a törzsön és néha az arcon található.
- Pusztuláris, göbös pikkelysömör (az esetek 2%-a): Általában idosebb betegeknél fordul elo. Új betegségként, vagy a plakkos pikkelysömör kiújulásaként jelenik meg. Jellemzoje az elsosorban a kézfejen és a talpon megvörösödött bor, nedvedzo léziók és intenzív pikkelyképzodés.
- Eritrodermás pikkelysömör (az esetek 1-2%-a): Ezt a típust gyulladt kiütések jellemzik, amelyek a testfelület nagy részének, vagy akár az egész testfelületnek a vörösödésével járnak együtt, s fokozott hámlás jellemzi.
- Inverz pikkelysömör: Általában testhajlatokban, ráncokban (pl. a hónaljban, az ágyékban, súlyosan elhízott személyek borhajlataiban) fordul elo. A kiütések általában simák és vörösek, de nem hámlanak.
- A fejbor pikkelysömöre (a pikkelysömöresetek 50 %-a): Ez plakk típusú pikkelysömör.
Érintheti a pikkelysömör a test minden részét?
Bármely életkorban elofordulhat a pikkelysömör?
Mi váltja ki a pikkelysömör megjelenését?
Befolyásolja majd a pikkelysömör az életmódomat vagy életminoségemet?
Vitiligo
Mi az a vitiligo (borpigmenthiány)?
- exponált területek: kézfej, arc, mellkas felso területe (dekoltázs),
- testnyílások körül: szemek, orrnyílások, száj, mellbimbók, köldök, nemi szervek,
- testhajlatokban: hónalj, lágyék,
- sérülések helyén: vágások, horzsolások/karmolások, égések,
- haj: korai oszülés a hajat, szakállat és egyéb szorzetet érintoen,
- a festékes anyajegyet közvetlenül körülvevo területeken,
- szem érhártyája.
Kinél alakul ki vitiligó?
A vitiligó legalább a népesség 1%-át érinti. Az ebben a borbetegségben szenvedok körülbelül fele tapasztal bizonyos fokú pigmentvesztést 20 éves kora elott, és a vitiligóban szenvedo összes beteg mintegy harmada számol be arról, hogy a családban másnak is van ilyen borproblémája. Habár a vitiligóban szenvedok többsége jó általános egészségnek örvend, esetükben magasabb az alábbiak kockázata:
- hipertireózis vagy hipotireózis (pajzsmirigy túlmuködése vagy pajzsmirigy alulmuködése),
- vészes vérszegénység (B12 vitamin hiánya),
- Addison-kór (csökkent mellékvese-funkció),
- foltos kopaszodás (hajhullás foltokban),
- és/vagy uveitisz (szemgyulladás).
Mi határozza meg a bőr színét?
A bor, a haj és a szem színét normális esetben a melanin határozza meg. Ezt a festékanyagot (pigmentet) a melanocitáknak nevezett sejtek termelik. Ha a melanociták nem tudnak melanint termelni, vagy ha a számuk csökken, kivilágosodik a bor, vagy teljesen fehér lesz, mint például vitiligo esetén.
Hogyan alakul ki a vitiligó?
A vitiligó kialakulása és a pigmentvesztés súlyossága betegenként eltér. A világos boru emberek általában nyáron észlelik a pigmentvesztést, mert ilyenkor válik feltunové a vitiligó miatti fehér bor és a napbarnított bor különbsége. A sötétboru emberek a vitiligo kezdetét bármikor észlelhetik. Súlyosabb esetekben a pigmentvesztés a teljes testfelületet érintheti. Megjósolhatatlan, hogy mennyi lesz a pigmentvesztés az adott embernél. Betegség és stressz fokozhatja a tüneteket. A pigmentvesztés mértéke még az egyes vitiligó foltokon belül is eltérhet, és akár az is elofordulhat, hogy egy depigmentált borterületet rendellenesen sötét karima határol a borön.
Szegmentális vitiligó
Bizonyos emberek testén a vitiligó mindössze egy, vagy csak néhány területre korlátozódik. Ezt nevezzük szegmentális vitiligónak. Elofordul, hogy bizonyos emberek egyszerre szenvednek szegmentális és generalizált (általános) vitiligóban.
Generalizált vitiligó
A legtöbb ember azt tapasztalja, hogy a vitiligó általános kialakulású, leggyakrabban kétoldali, ami azt jelenti, hogy ha egy vitiligó folt megjelenik az egyik könyökön, akkor gyakran megjelenik a másikon is, nagyjából egyidejuleg.
Mi a leukoderma?
A leukoderma kifejezés a fehér bor általános megnevezésére szolgál. Egy súlyosabb trauma, például égés elpusztíthatja a pigmentsejteket, és ez leukodermát okozhat. A vitiligó mindössze a leukoderma egyik változata.
Gyógyítható a vitiligó?
A korrekt válasz erre a kérdésre jelenleg az, hogy nem. A vitiligót valószínuleg többféle, specifikus módon egymásra ható tényezo okozza. Kutatásokkal sikerült jobban megismerni a vitiligó fizikális és pszichoszociális aspektusait, de a betegség oka és gyógymódja ismeretlen. A vitiligó ma tünetmentesítheto.
A vitiligó kezelése
A bor bizonyos részein pigmenthiányos, éles kontúrú, fehér foltok alakulnak ki a melanociták (festéktermelo sejtek) hiánya miatt, vagy mert azok nem termelnek pigmentet. A beteg borfelületnek semmiféle védekezoképessége nincs a fénnyel szemben, így enyhe napsütés hatására is begyulladhat, felhólyagosodhat. Az UVB-fényterápia hatására a fehér foltok területén apró pigmentszigetek kezdenek kialakulni, s az esetek kétharmadában több, mint 75%-os a repigmentáció. Kéz- és lábfej esetében sajnos ritkán tapasztalható 25-30%-nál nagyobb repigmentáció.
A vitiligós betegek közel harmadában a betegnek vagy családtagjainak autoimmun betegsége is van, amely leggyakrabban a pajzsmirigyet érinti (pl. Basedow-kór vagy Hashimoto thyreoiditis). Ezért ajánlott a vitiligós betegek számára egy laborvizsgálat (vérvétel), amely kimutatja a jelenlévo autoantitesteket, és a pajzsmirigy funkcióit is ellenorzi, így a betegség idoben felfedezheto és kezelheto. A teszt díja: 14 000 Ft, az összeg a vizsgálati díjat nem tartalmazza.
Ekcéma
Ekcéma
Jellemzo tünetei a száraz, erosen viszketo bor, amely a folytonos dörzsölés és vakarás miatt megvastagszik, a ráncok mentén és a borhajlatokban kisebesedik; a végtagokon a leggyakoribb. Rendszerint hullámokban jelentkezik: a beteg borfelület állapota egy idore jelentosen javul, majd idonként kiújul és fellángol az atópiás borgyulladás. A környezeti hatások (például a szappanok, a házi por, illetve a házipor-atka ürüléke, táplálékkal bevitt vagy a légutakon keresztül bekerülo allergének, mosószerek) befolyásolhatják az ekcéma kialakulásának valószínuségét, csakúgy, mint a betegség idonkénti fellángolását.
Az atópiás dermatitiszt azonban nemcsak külso hatás válthatja ki, hiszen ugyanaz a vegyi anyag nem okoz mindenkiben tüneteket, hanem a beteg szervezetétol, sot, pszichés állapotától is függ, hogy kialakul-e az ekcéma (hajlam). Például állandó stressz hatásának kitéve romlik a szervezet ellenállóképessége.
- Toxikus irritatív dermatitisz esetén valamilyen irritatív anyag a borön akut gyulladást hoz létre (kémiai anyagok, kozmetikumok): a bor élénkvörös, meleg tapintatú lesz, feszül, felszíne fényes. A nagyfokú gyulladás következtében hólyagok, nedvezés alakul ki, hámlás jelentkezik, égo, viszketo érzés kíséretében.
- Az allergiás reakció esetében egy bizonyos anyaggal való érintkezés (néha esetleg az elso néhány érintkezés) még nem hoz létre reakciót, a következo alkalommal azonban már 4-24 órán belül viszketést és borgyulladást okozhat. A tünetek súlyossága változó, az enyhe borpírtól a hólyagképzodéssel járó duzzanatig terjedhet. Eloször csak azon a helyen jelentkezik, ahol a bor érintkezett az allergénnel, késobb a test más részeire is átterjedhet. A szervezet a már kialakult allergiát évekig “nem felejti el”.
Lichen ruber planus
Lichen ruber planus
Nem gyógyítható, csak tünetmentesítheto: a bortünetek teljesen vagy részlegesen eltüntethetok, azonban újból megjelenhetnek változó intenzitással. Ezért fenntartó kezeléseket ajánlunk a tünetmentesíto kúra befejeztével, hogy a bortünetek ne újuljanak ki. A betegség hirtelen és fokozatosan is kezdodhet.
A kialakulásának oka ismeretlen; külso vagy belso antigénnel szembeni immunválasz. Egyes gyógyszerek, vegyszerek vagy fertozo kórokozók (elsosorban arany, bizmut, arzén, kinin, kinidin, kvinakrin) a betegségre jellemzo tüneteket válthatnak ki. Maga az elváltozás nem fertozo. A betegek 20%-ában a tünetek visszatérnek. A kiütések csaknem mindig viszketnek, általában lilásvörös, sokszögletu, a környezetbol kiemelkedo, tömör tapintatú, oldalfényben jellegzetesen fénylo felszínu foltok. A vakarásnyomok helyén új elváltozások jelennek meg, s a tünetek elmúlását követoen olykor sötét elszínezodés marad vissza.
A lichen ruber planus hatékonyan kezelheto szukspektrumú UVB-fénnyel. Jellemzoen a betegek 55 százaléka teljesen tünetmentesedik, másik 20 százaléka csak részben: a tünetek 75 százalékában.